Phenquestions
A Pythonnak sok adattípusa van, például egész szám, lebegő, karakterlánc, lista, páros stb. Ebben az oktatóanyagban megismerhetjük a lista adattípusát. A listák a python egyik leggyakrabban használt adattípusa, és sok művelethez használható.
Az oktatóanyag követése érdekében ajánlott a legújabb python verzió telepítése a rendszerbe. Kövesse útmutatónkat a python legújabb verziójának telepítéséről. Az oktatóanyag legtöbb kódja a python shellben futtatható, de ajánlott, hogy legyen egy IDE a python kód megírásához. Ellenőrizheti összehasonlításunkat a top 10 IDE-ben a kódíráshoz.
Bevezetés a Python listákba
A Python-listák tetszőleges objektumok gyűjteményei vesszővel elválasztva szögletes zárójelek alatt, például a tömbök a C ++ - ban, a javascriptben és sok más programozási nyelvben. De a különbség az, hogy a python lista különböző típusú adatokat tartalmazhat ugyanabban a listában.
Példa:
>>> lista1 = [1, 2, 3, 4]
>>> list2 = [hello "," this "," is "," a "," list "]
>>> list3 = ["hello", 100, "times"]
>>> lista1
[1, 2, 3, 4]
>>> lista2
['hello', 'this', 'is', 'a', 'list']
>>> lista3
['hello', 100, 'times']
Három listát hoztunk létre, ti. list1, list2 és list3. A list1 tartalmazza az egész adattípus összes elemét, a kettő a lista tartalmazza az összes string adattípus elemet, míg a list3 az egész és a string adattípusokat is tartalmazza.
A Python listák rendezve vannak
A Python-listák sorrendben vannak, ami azt jelenti, hogy a listák létrehozása során meg kell vizsgálnunk a sorrendet, mert két azonos elemű, de különböző sorrendű listát a Python tolmács eltérően kezel.
Példa:
>>> lista1 = [1, 2, 3, 4]
>>> lista2 = [4, 3, 2, 1]
>>> lista3 = [1, 2, 3, 4]
>>> list1 == list2
Hamis
>>> list1 == list3
Igaz
A kódból láthatjuk, hogy a list1 és a list2, amelyek ugyanazokat az elemeket tartalmazzák különböző sorrendben, nem egyenlőek a python esetében, mint azt az == (egyenlő) operátor ellenőrizte.
Hozzáférés a listák elemeihez
A listában szereplő elemekhez sokféleképpen férhetünk hozzá.
Indexelés
Az indexeléssel hozzáférhetünk egy elemhez a listából. A pythonban az indexelés 0-tól kezdődik, így az első elemhez a 0 index megadásával lehet hozzáférni. Az indexet a python listában adhatjuk meg, ha az index számát szögletes zárójelben adjuk meg [] a lista változó neve végén.
Példa:
>>> list1 = [hello "," this "," is "," a "," list "]
>>> lista1 [0]
'Helló'
>>> lista1 [2]
„van”
>>> lista1 [4]
'lista'
A Python indexelés 0-nál kezdődik, ezért adja meg az indexet 0-ként az első elem eléréséhez, 1-et a második elem eléréséhez.
Az elem eléréséhez egy olyan elem indexszámának megadásával, amely nincs jelen, a Python indexhibát vet fel.
>>> list1 [5] Traceback (a legutóbbi hívás utoljára):
Fájl "", 1. sor, be
IndexError: az index a tartományon kívül esik
>>>
A kódban az 5. indexszámot adtam a list1 listának, amely kívül esik, mivel az 1. lista csak öt elemet tartalmaz 0 és 4 közötti indexszámmal, így indexhibát kapunk.
Negatív indexelés
A Python támogatja a negatív indexelést is. Ez azt jelenti, hogy negatív számunk van indexként. Használatával hozzáférhetünk az utoljára használt elemekhez. A -1 index az utolsó elemet jelenti. A -2 indexszám a második utolsó elemet jelenti stb.
Példa:
>>> list1 = [hello "," this "," is "," a "," list "]
>>> lista1 [-1]
'lista'
>>> lista1 [-2]
„a”
>>> lista1 [-4]
'ez'
>>> lista1 [-5]
'Helló'
A kódban nagyon könnyű elérni a lista elemeit az utolsótól. Ez hasznos olyan hosszú listáknál, amelyekben nem tudjuk az elemek számát.
Szeletelés
Az indexelés használatával egyszerre csak egy elemhez férhetünk hozzá, de néha szükségünk van a lista egy részére vagy egy gyermek listára. Ez a szeletelő operátor segítségével történhet. A szeleteléshez két indexet kell átadni a szögletes zárójelben, pontosvesszővel elválasztva. Az első indexszám a gyermeklista első eleme, a második indexszám pedig a gyermeklista utolsó eleme, amelyhez hozzáférni akarunk.
Példa:
# a listák létrehozása
lista1 = [101, 200, 113, 194, 999]
nyomtatás (1. lista [0: 3])
nyomtatás (1. lista [1:])
nyomtatás (1. lista [1: 4])
nyomtatás (1. lista [:])
Kimenet:
A listák értékeinek megváltoztatása
Könnyen megváltoztathatjuk a lista értékeit az indexeléssel, amelyet az előző témákban tanultunk meg.
Például: Tegyük fel, hogy létrehoztunk egy listát a következő adatokkal.
>>> év = [2016, 2017, 2018, 2019, 2021]
>>> év
[2016, 2017, 2018, 2019, 2021]
A 2021-es évet 2020-ra szeretnénk változtatni; ezt a következő kód segítségével tehetjük meg. Az indexelést és a hozzárendelés operátort használtuk a 4. indexszámú tétel értékének megváltoztatására, azaz.e., az ötödik elem.
>>> év [4] = 2020
>>> év
[2016, 2017, 2018, 2019, 2020]
A kód alapján az év nevű listaváltozó értéke 2021-ről 2020-ra változott.
Elemek hozzáadása a listákhoz
Sokféleképpen adhatunk elemeket a listához. Néhány népszerű technikát az alábbiakban tárgyalunk.
Az append () metódus használatával
Az append () függvény a python beépített függvénye, amely hozzáadhat egy elemet a lista végéhez. Átadhatunk egy listát egy listához az append () függvény segítségével.
Példa:
# létrehozott egy listát gyümölcsökről
gyümölcs = ["alma", "mangó", "banán"]
nyomtatás (gyümölcs)
# kiwi hozzáadása a gyümölcsökhöz
gyümölcsök.függelék ("kiwi")
nyomtatás (gyümölcs)
# szőlő hozzáadása a gyümölcsökhöz
gyümölcsök.függelék ("szőlő")
nyomtatás (gyümölcs)
Kimenet:
Láthatjuk, hogy az értékek hozzáadódtak a listához, de csak egy elemet adhatunk hozzá a listához ezzel a módszerrel. Több elem hozzáadásához a lista végén használnunk kell a kiterjeszt funkció.
Kiterjesztés () módszerrel
Ez a módszer hasonló az append () metódushoz; az egyetlen különbség az, hogy ezzel a módszerrel egyszerre több elemet is felvehetünk a listába.
Példa:
# létrehozott egy listát gyümölcsökről
gyümölcs = ["alma", "mangó", "banán"]
nyomtatás (gyümölcs)
# mind a kivi, mind a szőlő hozzáadása a gyümölcsökhöz
gyümölcsök.kiterjeszteni (["szőlő", "kivi"])
nyomtatás (gyümölcs)
Kimenet:
A kimeneten láthatjuk, hogy mindkét elem egyszerre került fel a listára az expand () módszerrel.
Insert () metódus használatával
A fent említett két függvény hozzáadja az elemeket a lista végén. Néha hozzá kell adnunk egy elemet egy adott pozícióhoz. Ezt az insert () függvény segítségével tehetjük meg. Két érvet fogad el, az egyik a pozíció, a másik pedig a beilleszteni kívánt érték.
Példa:
# létrehozott egy listát gyümölcsökről
gyümölcs = ["alma", "mangó", "banán"]
nyomtatás (gyümölcs)
# szőlő hozzáadása a gyümölcs harmadik pozíciójában
gyümölcsök.betét (2, "szőlő")
nyomtatás (gyümölcs)
# szőlő hozzáadása a gyümölcsök ötödik helyén
gyümölcsök.betét (4, "kiwi")
nyomtatás (gyümölcs)
Kimenet:
Az Basic felsorolja a műveleteket
Széles körű műveleteket hajthatunk végre a python listákon. Néhány alapvető hasznos művelet az alábbiakban látható.
Csatlakozási listák
Sokféle módon lehet összefűzni vagy összekapcsolni a listákat. A legegyszerűbb módszer a + operátor használatával.
Példa:
# a két lista létrehozása
list1 = ['This', 'is', 'the', 'first', 'list']
list2 = ['Ez', 'is', 'a', 'második', 'lista']
# csatlakozás a két listához
lista3 = lista1 + lista2
nyomtatás (3. lista)
Kimenet:
Két listát is felvehetünk a kiterjesztés () módszerrel, amelyet korábban tárgyaltunk. Át kell adnunk a második ist argumentumot a list1 objektum () metódusának kiterjesztéséért, és a két lista összevonásra kerül.
Példa:
# a két lista létrehozása
list1 = ['This', 'is', 'the', 'first', 'list']
list2 = ['Ez', 'is', 'a', 'második', 'lista']
# csatlakozás a két listához az expand () metódus használatával
lista1.kiterjesztés (2. lista)
nyomtatás (1. lista)
Kimenet:
Húzza végig a listákat
A mert az oktatóanyagban tárgyalt cikluson keresztül, mindent, amiről tudni kell a ciklushoz, fel lehet használni a lista végigvezetésére. A listák közötti hurkolás hasznos lehet az egyes adatok listából való eléréséhez.
Példa:
# a listák létrehozása
list1 = ['This', 'is', 'the', 'first', 'list']
# végighúzás a listán
a list1 tételhez:
nyomtatás (elem)
Kimenet:
Ellenőrizze, hogy létezik-e elem
Azt is ellenőrizhetjük, hogy létezik-e elem a python listájában. Ehhez használnunk kell a "ban ben" Python kulcsszava.
Példa:
>>> gyümölcs = ["alma", "mangó", "banán"]
>>> "mangó" gyümölcsökben
Igaz
>>> "kivi" gyümölcsökben
Hamis
>>> "alma" gyümölcsökben
Igaz
>>> "banán" nem gyümölcsben
Hamis
Használjuk a ban ben kulcsszó, hogy könnyen azonosítsa, van-e egy tétel a listán, vagy sem. A nem kulcsszót az in kulcsszóval is használtuk annak ellenőrzésére, hogy egy elem nincs-e a listán.
A listák hossza
Ki kell számolnunk a lista hosszát, hogy megtaláljuk a listában szereplő elemek számát. Két módszert fogunk látni. A legegyszerűbb módszer a python beépített len () függvényének használata.
Példa:
# a listák létrehozása
list1 = ['This', 'is', 'the', 'first', 'list']
# a lista hosszának kiszámítása
hossz = len (lista1)
print ("A lista hossza:", hossz)
Kimenet:
Használhatjuk a pythont is mert hurok a lista hosszának kiszámításához. A következő ciklust futtassa a for ciklus használatával a lista hosszának kiszámításához.
# a listák létrehozása
list1 = ['This', 'is', 'the', 'first', 'list']
hossz = 0
# a lista hosszának kiszámítása
a list1-ben szereplő tételeknél:
hossz = hossz + 1
print ("A lista hossza:", hossz)
Kimenet:
Listaelemek törlése
Egy elemet kétféle módszerrel törölhetünk a listáról, azaz:.e., az remove () és a pop () módszerrel.
A pop () metódus elfogadja a listáról eltávolítani kívánt elem indexszámát.
Példa:
# a listák létrehozása
list1 = ['This', 'is', 'the', 'first', 'list']
# a második elem eltávolítása a listáról
lista1.eltávolít ("van")
nyomtatás (1. lista)
Kimenet: Az „is” -t eltávolítjuk a listáról.
Az remove () függvények is ugyanúgy működnek, de az index függvényében meg kell adnunk egy argumentumot az index függvényében.
Példa:
# a listák létrehozása
list1 = ['This', 'is', 'the', 'first', 'list']
# az elem eltávolítása az indexszám átadásával
lista1.pop (2)
nyomtatás (1. lista)
Kimenet: Ez a program eltávolítja a 2. indexszámú elemet a listából.
Beépített módszerek listákban
A pythonban sok olyan beépített módszer létezik, amelyeket fel lehet használni a listák manipulálása közben. Néhány olyan funkció, amelyet megvitattunk, az insert (), append (), pop (), remove (), len () stb. Íme még néhány.
egyértelmű()
A python lista clear () metódusát használjuk a lista törlésére, azaz.e., minden elem eltávolítása a listáról.
Példa:
>>> list1 = [1, 2, 3, 4] # létrehozta a listát
>>> lista1
[1, 2, 3, 4]
>>> lista1.clear () # A lista most üres lesz
>>> lista1
[]
másolat()
A copy () metódust használják a lista másolatának létrehozására.
Példa:
# a listák létrehozása
list1 = ['This', 'is', 'the', 'first', 'list']
list2 = list1.másolat()
nyomtatás (2. lista)
Kimenet: A copy1-et átmásoltuk a list2-be a copy () függvény segítségével.
számol()
A listaobjektum count () függvényét használják az elem előfordulásának az argumentumban történő számolására.
Példa:
# a listák létrehozása
list1 = ['alma', 'szőlő', 'mangó', 'alma', 'alma']
# az alma előfordulásának számolása
count = list1.count ('alma')
print ("Az elem előfordulásának száma:", count)
Kimenet: Megkapjuk a tétel alma előfordulásainak számát a listán.
index()
Az index () függvény segítségével az első egyező elem indexét kapja meg a függvény argumentumaként.
Példa:
# a listák létrehozása
list1 = ['alma', 'szőlő', 'mangó', 'alma']
# az alma előfordulásának számolása
index = lista1.index ('alma')
print ("Az elem első indexe:", index)
Kimenet:
fordított()
A fordított () metódust a lista sorrendjének megfordítására használják.
Példa:
# a listák létrehozása
lista1 = [1, 2, 3, 4]
# a lista megfordítása
lista1.fordított()
nyomtatás (1. lista)
Kimenet:
fajta()
A sort () függvény a lista tételeinek rendezésére szolgál.
Példa:
# a listák létrehozása
lista1 = [101, 200, 113, 194, 999]
# rendezi a listát
lista1.fajta()
nyomtatás (1. lista)
Kimenet:
max ()
A max () függvények az adott lista maximumát adják vissza.
Példa:
# a listák létrehozása
lista1 = [101, 200, 113, 194, 999]
# a lista maximuma
maximum = max (1. lista)
print ("Az elem első indexe:", maximum)
Kimenet:
perc ()
A min () függvény hasonló a max () függvényhez, de a maximális érték visszaadása helyett a minimumot adja vissza.
Következtetés
Ebben az oktatóanyagban megtanultuk a python listák összes szükséges fogalmát. Előfordulhat, hogy meg szeretné tekinteni a teljes oktatóanyagot a stringekről a pythonban.
